Balog Zoltán a magyarországi németek elhurcolásának emléknapján hangsúlyozta, hogy senkit nem lehet a nemzetből kitagadni. Megjegyezte, "ma is vannak még, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy kollektívan el lehet ítélni népeket és népcsoportokat". Magyarul tartott megemlékezése után a miniszter németül szólt a jelenlévőkhöz.
Eddig kiadatlan második világháborús naplóból közöl töredékeket a hvg.hu, melyből sok minden kiderül a Donnál elpusztult 2. hadsereg viszontagságairól, a normális ellátás, a fegyverzet hiányáról, a front hátországáról, a tisztek vagy a német katonák túlkapásairól, a partizánok vagy a szovjet hadsereg támadásairól. Az első részből kiderül, mire figyeltek a magyar tisztek a körletben, és hogyan szereztek a honvédek ételt, amikor az ellátás már akadozott.
Hetven éve, 1943. január 12-én indította meg a Vörös Hadsereg a 2. magyar hadsereg elleni támadását a Don mentén, mely az egyik legnagyobb katonai katasztrófához vezetett. Magyar katonák ekkor már mintegy másfél éve éve vettek részt a keleti front hadműveleteiben és megszállási feladataiban. Az alábbi fotókat magyar katonák készítették orosz területeken.
Kifáradt, rosszul felszerelt és kiéhezett volt a 2. magyar hadsereg a doni áttörés pillanatában, ráadásul az otthoni politikusok sem törödtek eléggé a keleti fronton harcoló, német parancsnokság alá rendelt egységékkel. A magukra hagyott honvédek olyan fegyverekkel vették fel a harcot, amelyek a világháború kirobbanásának pillanatában is elavultnak számítottak: a -30 fokos hidegben a magyar puskák egyszerűen befagytak. Összegyűjtöttük az 1943-as nagy vereség okait.
Jutalomként kapta a 2. magyar hadsereg vezetését, ehelyett egy halálra ítélt sereg élére került Jány Gusztáv, a Don-kanyarban elpusztult hadtest parancsnoka. A fronton alázatosan követte a németek és az otthoni politika előírásait, majd a voronyezsi áttörés után kiadta a magyar történelem legszégyenletesebb hadparancsát, melyben gyáváknak nevezte az áldatlan körülmények közt harcoló honvédeket. A háború után halálra ítélet Jány rehabilitációja éles vitákat váltott ki.
A második magyar hadsereget elsöprő szovjet erőket egy olyan tábornok vezette, aki inkább volt politikus, mint katona. Filipp Golikov hosszú karrierje során leginkább azzal jutott előre, hogy mindig jól helyezkedett. Bár közvetlenül is felelősség terhelte a háború elején elszenvedett súlyos veszteségekért, túlélte nemcsak Sztálint, hanem még Hruscsovot is. Zsukov rossz szelleme négy Lenin-rendet és marsalli címet szerzett, bár nem a harctéren, hanem a Kreml irodáiban.
Az erősen cenzúrázott magyar sajtó csak jelentős késéssel, a valós veszteségeket elhallgatva számolt be a második hadsereg Don menti katasztrófájáról. A brit és szovjet híradásokat elhallgatták, helyette német és olasz győzelmi jelentéseket visszhangoztak. A Filmhíradó egyes bejátszásainál az is jól kivehető, hogy az orosz síkság helyett valahol Magyarországon forgatták le a jeleneteket.
Már a csata idején elindult a legendagyártás a sztálingrádi ütközettel kapcsolatban, a háború után pedig írók, filmrendezők, és nemegyszer történészek is átvettek olyan propagandisztikus elemeket, mint a mesterlövészek kultusza, a hírhedt „orosz tél” hangsúlyozása, vagy az az elterjedt szemlélet, amely a németek háborús vereségét egyedül a sztálingrádi csatára egyszerűsíti le. A voronyezsi áttörés évfordulóján a hvg.hu neves külföldi történészeket kérdezett a sztálingrádi hadműveletekről élő legendákról, tévhitekről.
Vitéz Barankay József a második világháborúban halt hősi halált Lengyelországban. Katonai tiszteletadással temetik újra a Fiumei úti sírkertben.
Második világháborús német óriásrepülőt találtak Szardínia partjainál olasz kutatók. A katonai repülőgép Messerschmitt 323-as típusú. Harckocsik, tüzérségi lövegek és egyéb nehézfegyverzetek szállítására használta a Luftwaffe, a német légierő.
